Miért nem lehet ráismerni a könyvre a belőle készült filmből?

Rengeteg ismert és népszerű könyvet ültetnek át filmre, ám sokszor előfordul, hogy a filmesek eltérnek az eredeti történettől. Miért van erre szükség? Járjuk körbe egy kicsit a témát!

Kézenfekvő, hogy anyagi megfontolásai is lehetnek a módosításoknak. Egy óriási csatajelenet, egy város felégetése, vagy más költséges jelenet könnyen kikerülhet a filmből. A rendező inkább kihagyja, minthogy valami gagyi megoldással elrontaná az alkotását. A digitális trükkök térnyerésével természetesen lehet faragni a költségekből, ám van olyan rendező, aki ragaszkodik a valódi, kézzel fogható szereplőkhöz, díszlethez.

A többkötetes művek egyetlen filmbe sűrítése magában hordozza a kurtítás szükségességét. Ha látta már a Háború és béke valamelyik (nem sorozat!) filmfeldolgozását, akkor tudja miről beszélek. Tolsztoj klasszikusa másfél, két órába belesűrítve úgy, hogy a lehető legpontosabban adja vissza az eredeti mű minden rezdülését, igazi alkotói bravúrnak számít. Lássuk, miért térhetnek még el az eredeti történettől az alkotók!

További indok az lehet, ha a műből filmsorozat készül. Ilyenkor gyakori, hogy kiegészítik a történetet. valamelyik mellékszálat felerősítik, másokat elhagynak, vagy akár új szereplőket szőnek be a sztoriba. Ennek ellenkezője is előfordul, például ha a forgatókönyvíró, vagy a rendező úgy látja, hogy némely karakter nem viszi előre a történetet, akkor egyszerűen kihagyja. Ezzel is megvágva az eredeti sztorit.

De mit szól a módosításhoz az eredeti mű szerzője?

Amikor a filmgyár megszerzi a megfilmesítési jogokat, nyilván ezt is tisztázzák az íróval. Milyen mértékben lehet módosításokat eszközölni, mi az, amihez még hozzájárul a szerző. Feltéve, hogy él, és nem adta már el korábban a szerzői jogokat...